Búgócsiga 2-es Családi Bölcsőde
Szabó Anna, Ancsi néni, 53 éves vagyok. Két felnőtt lányom van, Edit és Hajni. Édesapám akaratára, kedvére 4. gyermekként érkeztem a családba. Csodásnak nehezen nevezhető gyermekkor után, Dunaújvárosban, majd immár 20 éve Nagyvenyimen élek. Amire csak visszaemlékszem, mindig óvónő szerettem volna lenni. Sajnos az élet nem úgy hozta, hogy ez fiatal koromban beteljesüljön. Varroda vezetőként felnőttekkel dolgoztam. Aztán 2009-ben mód nyílt a családi napközi létrehozására. Íme eljött az Én időm...., végre gyerekekkel foglalkozhattam..., velük oszthattam meg a napjaimat.
Valóra vált a legkedvesebb versem: "Gyermek vagyok, gyermek lettem újra, Lovagolok fűzfa sípot fújva...
Az elmúlt időben, annyi szépet, jót kaptam, és remélem adhattam is... Tanítottam, és én is tanultam a gyerekektől. A közös kézműveskedések, éneklések, közös programok... Szobrászkodás, papírfonás, foltvarrás..., ezeket mind a gyerkőcök kedvéért tanultam meg. A közös munka, a csillogó szemek mindent megérnek! Amikor szalad felém kicsi "rossz csontom", nyakamba csimpaszkodik, azt mondja mosolyogva: "Ancsi szeretlek", ezért a mondatért érdemes volt megszületnem. Nekem ennél több nem kell....